Az egykori román és magyar válogatottat kirúgták

Igaz nemcsak őt, mint a DKKA szakmai igazgatóját, hanem Sebestyén Ágnessel, az utánpótlás-szakág technikai vezetőjével, Krepsz Mónikával, a TAO-elszámolásokért felelős sportmunkatárssal, és Kardos Ferenc gazdasági irodavezetővel együtt. S mindezt tették a koronavírus járványra hivatkozva.

 

 

Azzal az indokkal rúgták ki őket, hogy „a Covid-19 koronavírus-járvány miatt kialakult rendkívüli egészségügyi és gazdasági helyzet, a Magyar Kormány ezzel kapcsolatos kormányrendeletekbe foglalt korlátozó intézkedései, valamint a Magyar Kézilabda Szövetség határozatai következtében munkaviszonyának fenntartása, a szerződése jelenlegi feltételeivel, elháríthatatlan külső ok következtében lehetetlenné vált.” És az indoklás további részletei is beszédesek: „A jelenlegi gazdasági helyzetben bizonytalanná váltak a jövőbeli támogatások.” A társaság „várhatóan csak 2020. július 1. után tudja újra tervezni a következő időszak sportkoncepcióját, illetve tudja annak gazdasági hátterét megvizsgálni, amennyiben azok feltételei fenn fognak állni, illetve amennyiben azt a jogszabályok lehetővé teszik és megszűnnek a kijárási korlátozások és a sporttevékenységet érintő korlátozások.”

 

Pedig egy nappal korábban, április 16-án még minden olyan szépnek tűnt. Sajtótájékoztató, egy háttérben „ugrásra kész” befektető, fő­szponzor, hét új játékos leigazolása, az önkormányzat támogatása, szép nyilatkozatokkal, egyenesen élőben, Barta Endre humán ügyekért felelős alpolgármester interpretálásában. A kirúgások kapcsán fentebb idézett ügyvezetői indoklás azonban éles ellentmondásban van az alpolgármester április 16-án a sajtótájékoztatón elhangzott azon szavaival, amelyek szerint: „…ahogy innen kilépünk, egy nagyon komoly megbeszélés lesz majd a fő­szponzor-jelöltünkkel. Nagyon jól áll ebben is a helyzet. Azt gondolom, hogy a következő alkalommal már ő is itt fog állni mellettünk, és egy olyan bejelentést teszünk, amikor majd nemcsak azt mondjuk, hogy tessék itt vannak a nevek (az igazolt játékosok és szakmai stáb – a szerk.), ez itt a jövő csapata, hanem az is látszódni fog, hogyan lesz biztosítva, nem egy évre, ahogy eddig, hanem hosszú-hosszú évekre a kézilabdacsapatunknak a jövője”…

 

Önkormányzati forrásaink szerint egyébként a város vezetésével tárgyaló „befektetői kör” képviselője az a Klivinyi Zoltán lehet, akinek kiemelt szerepe van a jelenlegi helyzet irányításában. Gyakorlatilag már több hónapja részt vesz a napi ügymenetben is. Ezt Barta Endre alpolgármester március 11-én, hogy szalonképesen fogalmazzunk még „nem erősítette meg”, (miközben az üzletemberrel már tárgyaltak többször is), mondván: „ha szerepe lenne, akkor közöttük ülne”. Vélhetően Klivinyi áll tehát a tranzakció(k) mögött, de ezen nem is lepődünk meg, hiszen „gyakorlott” üzletemberről van szó. Mindeközben ő egyébként Mátéfinek azt mondta, hogy a jövőben is számít a munkájára, amelyben többi között benne volt a csapat új edzőinek szakmai segítése is. Igaz – ezt már csak mi tesszük hozzá –, hogy a DKKA-nál (még) Mátyás Gábor a munkáltatói jogkör gyakorlója.

 

A duol.hu végül pontosan levezette Mátéfiék végét. Egy hónap híján fél évvel ezelőtt kezdeményezte Barta Endre és Mátyás Gábor „együttesen”, hogy Mátéfi Eszter – a társaság gazdasági helyzetére való tekintettel – egyezzen bele fizetésének ötven százalékos csökkentésébe, illetve alakítsák át a hároméves határozott idejű szerződését határozatlanra. Ezt a szakmai igazgató méltatlannak érezte, és nem tudta elfogadni azzal, hogy természetesen a munkáját, ahogy addig, a jövőben is lelkiismeretesen és a legjobb tudása szerint fogja végezni. Ennek ellenére volt egy időszak, amikor „egyáltalán nem álltak vele szóba”, kivonták minden döntés­előkészítő megbeszélésből. Aztán a 2020. március 11-i sajtótájékoztató után újra részt vehetett a játékosok, közte az újak szerződéseinek előkészítésében, a játékosokkal, a menedzserekkel való kapcsolattartásban. Majd április 14-én – Mátyás Gábor nevében e-mailen érkezett egy olyan „ajánlat”, amelynek a három hónapra szóló közös teherviselési részét (munkaidő, illetve a juttatások 50 százalékos csökkentése) elfogadta, de a szerződése két évvel történő csökkentését nem. Majd a következő nap, április 15-én egy olyan fenyegető hangvételű e-mailt kapott, amelyben tudatták vele, hogy ha nem fogadja el egyben mind a három feltételt, akkor rendes felmondással megszüntetik a szerződését.