„Bölöni volt a BEK-győzelem egyik legfontosabb pillére”


Az UEFA-kupa-győztes szakember szerint a 31 évesen igazolt középpályás szerepe fölött az elemzők legtöbbször elsiklanak.

A kommunista blokk első csapataként tudott bejutni a Bajnokok Ligája elődjének, a Bajnokcsapatok Európai Kupájának (BEK) döntőjébe a Steaua 1986-ban. És ha már bejutott, meg is nyerte. Nem tántoríthatta el őket sem a sokkal esélyesebb Barcelona, sem pedig, hogy a mérkőzést gyakorlatilag idegenben, spanyol földön, Sevillában rendezték.

A Jenei Imre által edzett Steaua végső győzelmében fontos szerepet játszott Bölöni László. Az akkor 33 éves középpályás a BEK-menetelés minden percét a pályán töltötte, mi több, az első hazai meccsen ő szerezte csapata második gólját. Ám hogy ténylegesen milyen fontos szerepe volt a marosvásárhelyi középpályásnak a sikerekben, arra egykori válogatottbeli szobatársa, a jelen neves edzője, Mircea Lucescu világított rá a Gazeta Sporturilor szerdai lapszámában megjelenő interjúban.

Az akkor román szövetségi kapitányként tevékenykedő Lucescu szerint az elemzők alábecsülik Bölöni igazi szerepét. A később az Intert, a Galatasarayt, a Besiktast, a Sahtior Donyecket és a Zenit Szentpétervárt is edző 74 éves szakember visszaemlékezései szerint a 31 évesen Marosvásárhelyről az ő tanácsára is leigazolt Bölönit eleinte kifütyülte a bukaresti közönség. „A Steaua rendkívül támadószellemű csapat volt, amely az elejétől a végéig csak rohamozta az ellenfél kapuját. Így azonban nem lehet fontos címeket nyerni. Laci kezdte el megszervezni a csapat játékát, a taktikát, ő teremtette meg a fontos győzelmekhez elengedhetetlen egyensúlyt”, fogalmazott az edzőként háromszoros román, kétszeres török, nyolcszoros ukrán bajnok Lucescu, aki 2001-ben Európai Szuperkupát nyert a Galatasaray-jal, 2009-ben pedig UEFA-kupát a Sahtior Donyeckkel.

A fanyalgók azóta szeretik felhánytorgatni, hogy a bukarestieknek elképesztően szerencsés sorsolása volt. És ezt nehéz is vitatni. Mindez azonban semmit sem vesz el a Steaua érdemeiből.

Az első körben a dán bajnok Vejlét ejtették ki 1-1-es idegenbeli döntetlen után 4-1-es hazai győzelemmel – és egy Bölöni-találattal. Azt a Vejlét, amelynek soraiban játszott Alan Simonsen, aki később a német Borussia Mönchengladbach és a Barcelona sztárjaként érett klasszissá.

A nyolcaddöntőben a Détári Lajossal és Kovács Kálmánnal felálló Honvéd sem okozott gondot: a budapesti 1-0-ás vereség után újabb 4-1-es hazai győzelem tette biztossá a továbbjutást. A negyeddöntőben következett a finn Kuusysi, amely korábban a jugoszláv bajnok Szarajevót és a szovjet bajnok Zenitet ejtette ki. Meglepetésre a finnek okozták a legnagyobb fejtörést, a párharcban egyetlen gól született, ezt percekkel a helsinki visszavágó vége előtt szerezték a románok.

Az elődöntőben következett az egy körrel előtte a Bayern Münchent búcsúztató Anderlecht. Ám hiába játszott a belgáknál a legendás Enzo Scifo és Frank Vercauteren, a brüsszeli 1-0-ás vereséget sima 3-0-ás román győzelem követte Bukarestben, így a Steaua bejutott a fináléba. Ott a Barcelona a hosszabbításban sem tudta feltörni a román védelmet, így a gól nélküli döntetlen után következtek a büntetőrúgások. Bölöni ugyan kihagyta a magáét, ám mivel Helmuth Duckaham a katalánok mind a négy (!) lövését kivédte, így végül Jenei, Bölöni és társai emelhették a magasba a trófeát.

fotó: csasteaua.ro

A rovat legfrissebb hírei