Nem tetszik csapata neve a korábbi magyar válogatott középpályásnak

A csernobili atomerőmű 1986-os robbanásával vont párhuzamot Vasile Miriuta, a román élvonalban szereplő FC Hermannstadt vezetőedzője, amikor a koronavírus-járvány fenyegetéséről beszélt. Akárcsak 2004 Aranylabdása, a Milannal 2003-ban Bajnokok Ligáját nyerő Andrij Sevcsenko jó néhány héttel ezelőtt.

„Milyen válság? Mi, románok, válságban vagyunk, mióta megszülettünk. A fiatalok már nem is emlékeznek Csernobilra”, fogalmazott

Ennél azonban jóval fontosabb, hogy a korábbi 9-szeres magyar válogatott Miriuta a klub Facebook-oldalának adott rövid interjúban elmondta, nagyon elégedett játékosai hozzáállásával, mivel azok súlyfölösleg nélkül tértek vissza a másfél hónapos koronaszünet után. „Profi és felelősségteljes volt a hozzáállásuk, elsősorban saját magukkal szemben. Jó a kedvük, munkára készen állnak”, mondta a német Energie Cottbus legendája. Az 51 éves szakember reményének adott hangot, hogy legkésőbb két héten belül rendes edzéseket végezhetnek játékosai, a szociális távolságtartás szabályai nélkül. "Jelenleg négyes csoportokban edzünk, de remélem ez minél hamarabb megváltozik, mert ha nem, akkor nagyon nehéz lesz felkészülni a folytatásra".

„Tudjuk, hogy a szurkolóink lelkükben a csapat mellett vannak. Nagyon sajnáljuk, hogy nem lehetnek majd ott a lelátókon, de nélkülük is kivívjuk a bennmaradást, mert Nagyszeben megérdemli, hogy első osztályú csapata legyen”, fogalmazott.
Ezzel kapcsolatban Miriuta egy érdekes megjegyzést is tett, ami a klub nevére vonatkozik. „Én Sibiu (Nagyszeben román neve, szerk.) néven szeretem emlegetni a csapatot, mégiscsak Nagyszebenben élünk”, mondta.

A dolog pikantériája, hogy a 2015-ben alapított klub neve, az FC Hermannstadt a város régi német neve. Nagyszebent ugyanis II. Géza magyar király alapította, majd szászokat telepített bele. A települést 1223-ban már Villa Hermanniként, később Hermannsdorfként említik a korabeli okiratok. Nagyszeben lakosságának kétharmada német volt még 1910-ben, ám a kommunista rendszer emberkereskedelmének következtében, amikor Románia fejpénzért eladta a szász és sváb nemzetiségű lakosságot Németországnak, 20.000-ről alig 1500-ra csökkent a németek száma Nagyszebenben. A magyaroké pedig 7000-ről 2000-re, miközben a románoké 10.000-ről 131.000-re nőtt…