Új perspektívákat nyit a FIFA Zsóri Dániel és az erdélyi magyarok előtt

Kubala Lászlót a Barcelona első száz éve legjobb labdarúgójának választották a szurkolók, de nem csak ezzel írta be nevét a sportág történelemkönyveibe, hanem azzal is, hogy pályafutása során csehszlovák, magyar és spanyol válogatott is volt! (Mi több, még Katalónia nem hivatalos nemzeti csapatában is pályára lépett). Néhány évtizeddel később Dejan Stanković is meghatározó játékosa volt a nemzetközi csúcsfocinak, klubszinten az olasz Lazióban, majd az Interben alkotott maradandót, miközben előbb jugoszláv, majd szerb-montenegrói, végezetül pusztán „csak“ szerb válogatott is volt. Jó néhány szerb focistához hasonlóan.

A fenti két eset remekül példázza, hogy politikai helyzettől függetlenül vagy attól függően miként lehet(ett) halmozni nem csak a klubokat, de adott esetben a válogatottakat is.

A sportági szövetségek közül a Nemzetközi Labdarúgó Szövetsg (FIFA) talán a legszigorúbban korlátozza ezt a fajta „átigazolást“, szabályai immár elképzelhetetlenné tennék Kubala válogatottbeli pályafutását. Engedmények, kiskapuk azonban mindig akadnak. Ezekkel pedig még a legnagyobb futaballhatalmak is igyekeznek élni: gondoljunk csak az előbb brazil, majd spanyol válogatott Diego Costa esetére. Manapság az sem számít kuriózumnak, ha két testvér más-más országot képvisel: Jerome Boateng a német, Kevin-Prince Boateng pedig a ghánai válogatott tagjaként lépett pályára a 2014-es világbajnoskág csoportkörében lejátszott Németország – Ghána mérkőzésen (fotó).

A FIFA előírásai szerint az elsődleges szempont, amikor egy adott játékos válogatottbeli játékjogáról beszélünk, az a születési hely: a játékosé, a szüleié és a nagyszüleié. Pont! Semmilyen más rokon, családtag születésének helye nem releváns. Amennyiben az adott játékos egy olyan országot szeretne képviselni, amelyre ez az elv nem jogosítja fel, akkor 18 éves kora után öt évet kell élnie egyhuzamban az „új hazában“. Fiatal játékosok esetében azonban engedékenyebb a szövetség, külön jóváhagyással könnyebb volt váltani. Az országváltás másik szempontja volt, hogy az adott labdarúgó nem játszhatott tétmérkőzésen egy másik felnőtt válogatottban.

Mindez azonban a FIFA szeptember 18-i kongresszusán némileg módosult, derül ki a transfermarkt.de elemzéséből. Az értekezletet amúgy a törénelem során először online tartották azok után, hogy eredetileg Etiópia fővárosa, Addis Abeba lett volna a háziagzda.

Ennél fontosabb azonban, hogy a FIFA új előírásai szerint immár a fiatalok számára nincs szükség külön jóváhagyásra: amennyiben 10. és 18. életéve között legalább három évig egy másik oszrágban élt, mint ahol született, választhatja a „fogadott hazája“ nemzeti színeit. Amennyiben ez nem valósult meg, akkor legalább azt kell igazolnia, hogy nem a válogatott „erősítése“ miatt költözött át másik országba.

De országot válthat akkor is, ha pályára lépett a másik szövetség utánpótlás-válogatottjában – ha az utolsó mérkőzés óta eltelt legalább három év.
Megengedőbb lett a szabályozás a felnőttek számára is! Eddig az volt az alapelv, hogy amennyiben egy játékos egyetlen tétmérkőzésen is pályára lépett valamelyik válogatottban, akkor már nem „igazolhat“ át másik nemzeti csapatba. Nos, ez oly módon változott, hogy immár három felnőtt mérkőzés a határ. Ha valaki legalább háromszor pályára lépett egy ország válogatottjában – legyen az barátságos vagy tétmérkőzés -, akkor nem játszhat másik csapatban. Kivételt képeznek ezalól a világbajnokságokon vagy Európa – bajnokságokon lejátszott meccsek: ebből egy is elég ahhoz, hogy a labdarúgó végleg elköteleződjön.

A FIFA azt is megerősítette, hogy országot csak egyszer lehet váltani! Legalábbis a felnőtteknél. Kuriózum ebből a szempontból a Manchester City 20 éves játékosa, Felix Nmecha, aki ugyan Hamburgban született, de angol U16-os válogatott lett. Majd meggondolta magát, és az U18-asok között már a németek között játszott. Legalábbis eleinte, ugyanis később pályára lépett az angoloknál is. Az eggyel magasabb korosztályban aztán ismét a németeket választotta előbb – majd az angolokat. Testvére, Lukas, aki a City kölcsönjátékosaként jelenleg az Anderlechtet erősíti, már határozottabb egyéniségnek tűnik: előbb angolnak érezte magát, jelenleg viszont német U21-es válogatott.

Az új szábályozás azonban kapóra jön például Zsóri Dániel számára is. A 19 éves támadó Nagyváradon született ugyan, de 11 évesen már Békéscsabán pallérozódott és azóta is Magyarországon él. Nem kell immár öt évet várnia tehát 18. születésnapja után ahhoz, hogy esetleg magyar (utánpótlás)válogatott lehessen. Itt jegyeznénk meg, hogy Zsóri nem játszott a román utánpótlásválogatottakban. Szemben például a Puskás Akadémia tehetségével, Tamás Nándorral.

A módosítások pedig az említetteken kívül is több határon túli magyar labdarúgó számára nyithat új perspektívákat.