Román sajtó a magyar sportfinanszírozásról: A TAO a gazdasági mennyország rövidítése


A magyarországi sportfinanszírozásról írt két oldalas cikket a román sportnapilap.

Alig titkolt irigységgel és az ellenzék nemtetszésének is teret adva tárgyalja két oldalas vezércikkében Románia egyetlen sportnapilapja, a Gazeta Sporturilor a magyar sportfinanszírozási rendszert és annak eredményeit. Különösen beszédes a cikk egyik alcíme, amely így hangzik: A TAO a gazdasági mennyország rövidítése.

 Az elemzés apropóját a magyar labdarúgó válogatott Izland elleni Európa-bajnoki pótselejtezője jelenti. Nyilván savanyú a szőlő, Románia kijutási álmait ugyanis pont az aprócska, alig 360.000 lakosú szigetállam csapata foszlatta szét.

A cikk felütésében kiemelik, hogy 2011 óta mintegy két milliárd eurót fordított sportfinanszírozásra a magyar kormány. Ennek többsége természetesen a labdarúgás támogatását szolgálta. Az eredmények pedig nem maradtak el, állapítja meg nem kevés irigységgel a lap: a felnőtt válogatott zsinórban másodszor kiharcolta az Eb-részvételt, a Nemzetek Ligája csoportjában jelenleg a 2. helyen áll, a Ferencváros révén 11 év után képviselteti magát ismét a magyar labdarúgás a Bajnokok Ligája csoportkörében, Szoboszlai Dominik pedig Európa egyik legígéretesebb tehetségeként valószínűleg minden idők legdrágább magyar játékosaként válthat hamarosan csapatot – a lap szerint az Arsenal lehet a vásárló.

A román lap szerint Budapest az utóbbi években 500 millió eurót költött csak a labdarúgó akadémiákra, 400 millió eurót a kiemelt sportágaknak számító labdarúgó, kézilabda, kosárlabda, röplabda, vízilabda és jégkorong szakszövetségeinek támogatására, 30 millióból pedig 650 focipályát építettek az ország legeldugottabb szegleteiben is. A Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) éves költségvetése az ötszörösére nőtt és eléri a 150 millió eurót. Az új Puskás Aréna megépítésére pedig 630 milliót költött a kormány, pedig előzetesen 115 millió euróra árazták be a beruházást, állapítja meg nem kevés malíciával a lap.
 
 
A szerző az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) két jelentését is említi. Az egyik szerint 2017-ben az NB I klubjainak összköltségvetése 89 millió euró volt, ami európai viszonylatban a 20. legtöbb volt akkor. Ez egyben azt jelenti, hogy a magyar klubok átlagos költségvetése 7,4 millió euró volt, ami 5-6-szorosan a 2008-as büdzséknek. Mi több, a 2017-2018-as idényben egyik liga költségvetése sem nőtt akkora arányban az egész kontinensen, mint a magyar élvonalé.

Az UEFA másik jelentése szerint 2018-ban a Puskás Akadémia 29 millió eurós profittal zárt – nagyobbal, mint a Barcelona! A PAFC ezzel az eredménnyel a teljes európai mezőny 19. helyén végzett.
 
 

2 miliarde de euro a investit Ungaria pentru a ajunge din nou pe harta fotbalului

Suma reprezintă investiția realizată în fotbalul maghiar din 2011 până în prezent. Banii au venit din fonduri publice sau dinspre companii în virtutea unui proiect fiscal activ de 10 ani, prin care firmele private obțin facilități dacă direcționează către sport parte din profit.

Jelenleg a legnagyobb költségvetése a Ferencvárosnak van, nagyjából 20 millió euró, írja a Gazeta Sporturilor. Ebből a Fradi képes évi 1,2 millió eurós fizetést biztosítani Szerhij Rebrov vezetőedzőnek, Isaelnek pedig 800.000 millió eurós fizetést – mindkét összeg a legnagyobb a ligában. De még az NB II-ben is Dzsudzsák Balázs havi 20.000 eurót kap a Debrecentől, Otigba Kenneth pedig 16.100 eurót a Vasastól.
 
A román lap nem felejti el megemlíteni azt sem, hogy Budapest 75 millió eurót költött eddig a határon túli, magyarok lakta területeken épített akadémiákra. Megjegyzi, hogy Ausztrián kívül minden szomszédos országban működnek hasonló jellegű beruházások: Romániában Csíkszeredában, Sepsiszentgyörgyön, de épül az akadémia Szatmárnémetiben is.
 
Ami ezt a látszólagos pénzügyi Kánaánt lehetővé teszi, az TAO: egy olyan adózási lehetőség, ami vonzóvá teszi a cégek számára a sportfinanszírozást. Ahogy a lap fogalmaz, „egy hegynyi pénz, amely a csapból is folyik”. Majd hozzáteszi: az ellenzék szerint nem igazán átláthatóan és nem teljesen teljesítményorientáltan.
 
A televíziós közvetítési díjakból 2016-2021 között 55 millió euró folyik a magyar labdarúgásba - de mivel a közszolgálati televízió a jogtulajdonos, ez is közpénz, állapítja meg a lap.
 
A Gazeta Sporturilor emlékeztet: ugyan az NB I nézőszámait nem sikerült jelentősen megemelni, a válogatott sincs a világranglista első 30. helyezettje között és a magyar klubcsapatok sem érik meg az európai kupatavaszt, a fejlődés megkérdőjelezhetetlen, ennek egyértelmű jele pedig, hogy Magyarország egymás után másodszor is ott lehet a labdarúgó Európa-bajnokságon.
 
fotók: sp.ro

 

A rovat legfrissebb hírei