A nagyváradi ezredes

Kelemen István gyerekkora óta megszállottja a futballnak, olyannyira, hogy 17 éves korában játékvezetőnek állt. Azóta tagja a Bihar Megyei Labdarúgó -, illetve Bírói Szövetségnek, majd 2018 óta tagja az MLSZ bírói szövetségének is. Ez még önmagában nem tenné őt annyira különlegessé, viszont István az évek alatt elhatározta, hogy nem csupán a Bihar megyei alsóbb osztályok csapatainak szeretné fújni a mérkőzéseit, hanem a foci iránti szeretet megnyitotta számára a határokat és a világot. Azóta sok sárga és piros lapot kiosztott, sok csapat örömét és bánatát láthatta, sőt, nemrégiben az ezredik hivatalos nemzetközi mérkőzését vezethette, és nem máshol, mint a Népligetben az FTC – Vasas Kubala Akadémia U14-es mérkőzését.

A SportHatároknélkül.hu megkereste a nagyváradi játékvezetőt, hogy utánajárjon mi van a bűvös 1000-res mögött…

A legtöbb gyerek gólt szeretne rúgni, ehhez képest te hogyan kezdtél el bíráskodni?

Mindig is szerettem a labdarúgást, de nemcsak a játék részt, hanem annak a szabályai is érdekeltek. Sok meccset néztem gyermekkoromban és sokszor láttam, hogy a nagy játékvezetőknek sem egyszerű olykor a döntés, sőt, ők is hibáznak. 14 éves koromban úgy gondoltam, hogy kipróbálom magam, de akkoriban még 16 év volt a korhatár, így ki kellett várjam a sorom, és amint lehetett akkor elkezdtem a tanfolyamot.

16 évesen már fújtad is a sípot?

Sajnos nem volt ilyen egyszerű, ki kellett várjam az idejét, csak 17 évesen, 2008-ban vizsgáztam le, majd onnantól kezdve vagyok játékvezető. Vagyis 13 éve.

Hogyan jutottál el a nemzetközi porondig?

Mikor rájöttem, hogy nem lesz sok esély arra, hogy országos kerettag legyek akkor más célokat tűztem ki. Ilyen volt az is hogy minél több országban vezessek mérkőzést, vagy az, hogy legalább elérjem az 1000 meccset.

Melyik volt ez első nemzetközi meccsed?

Az első nemzetközi torna, amin részt vettem az Kaposváron volt 2010-ben. Ott az első meccs egy FC Gazovik Kharkov (ukr) - Sárbogárd SE volt. Jelentkezni kellett erre a tornára és mivel kaptam egy ajánló levelet a Bihar Megyei Játékvezetői Bizottságtól, így meghívtak. Az a torna elég jól sikerült és ennek köszönhetően ugródeszkaként szolgát sok más tornához.

Hány ország pályáin fordultál meg játékvezetőként?

Tizenegy: Románia, Magyarország, Norvégia, Spanyolország, Dánia, Finnország, Horvátország, Ausztria, Portugália, Olaszország és Anglia.

Milyen volt a bűvös 1000-res?

Őszintén szólva öregnek érzem magam most, de örülök, hiszen egy nagy mérföldkőhöz érkeztem, melyet egy fontos utánpótlás rangadón értem el.

Felnőtteknek vagy ifiknek szeretsz jobban fújni. Mi a különbség?

Mindenki felnőtt rangadókat akar vezetni, mert azok a legfontosabb meccsek. De ha választani kéne egy alsó osztályú felnőtt és egy olyan ifi meccs között, ahol két híresebb csapat utánpótlás csapatai játszanak, akkor inkább az ifit szeretném.
Emellett nem szeretnék elfelejtkezni a női labdarúgásról sem, hiszen ez az a terület ahol a leglátványosabb a fejlődés az utóbbi években.


István első örökrangadója: FTC - MTK női labdarúgó mérkőzés 

Melyek voltak a legfontosabb meccsek számodra az elmúlt években?

Szerintem a legfontosabb meccsem az egy Kaposvári Rákóczi- Brescia meccs volt. Az volt a nyitó meccse a 2012-es Kaposvári focifesztiválnak. Zsúfolásig tele volt a stadion, hatalmas élmény volt közel 10000 ember előtt vezetni a mérkőzést.
A többi meccseimet nehéz rangsorolni. Sok döntőt vezettem külföldi ifjúsági tornákon, de fújtam a sípot a Pallokenttä Stadionban, Helsinkiben, ahol a magyar válogatott olimpiai nyolcaddöntőben verte az olaszokat 3-0-ra 1952-ben. Vagy volt olyan meccsem Norvégiában, amit élőben közvetített a tv2norge.

Ugyanúgy fantasztikus élmény volt olyan öregfiúk meccsen is vezetni, ahol többek között Lisztes, Lipcsei, Hrepka, Kenesei vagy Pisont lépett a pályára.

De, hogy haza is beszéljek egy kicsit, azt sem felejtem soha el, amikor a nagyváradi Partium FC megnyerte a megyei bajnokságot, és én vezettem az utolsó fordulót, melyen Mészöly Kálmán volt a díszvendég.

Ezek mind gyönyörű emlékek maradnak.

Pályafutásod során melyek voltak a legnehezebb meccseid és miért?

Olyan 18 éves lehettem mikor egy Avantul Mizies - Regiana Cefa megyei mérkőzésen partjelzőként lengettem a zászlót és azon a meccsen komoly gondok voltak. Már a meccs közben az egyik néző megütötte a másik partjelzőt, majd később ugyanez a néző beugrott a pályára és megkergette a játékvezetőt is. Igazi botrányos mérkőzés volt, de végül valahogy mégis sikerült lejátszani a mérkőzést, majd a lefújás után mindenki a pályára rontott és elég komoly fizikai atrocitás érte a másik két kollégámat. Engem békén hagytak, de ha ott engem is bántanak, akkor valószínűleg nem készülhetne el ez az interjú. Szerencsére az elmúlt években nagyon sokat javult a megyei bajnokságok színvonala is.

Egy másik hasonlóan nehéz mérkőzés egy brassói U16-os döntő volt. A Hagi Akadémia játszott a Sportul Studentesc-el, sok néző előtt, és jelen volt Hagi meg Vintila is, sőt Ianis Hagi is játszott azon a meccsen. Volt egy les minek utána a Sportul edzője elég vehemensen reklamált. Mielőtt kellett volna intézkedjek, maga Hagi volt az, aki a lelátóról kiosztotta az edzőt, hogy ne velünk foglalkozzon. Ez eléggé jól esett.



Magyar bírókent Romániában volt-e barmikor hátrányod vagy incidensed a nemzetiséged miatt?

Soha nem volt gondom a pályán, mert magyar vagyok. A csapatok elfogadták ez, még akkor is ha olyan falvakban vezettem ahol nem igazán éltek magyarok. De természetesen volt olyan vezetősége a játékvezetői bizottságnak, akik nem igazán kedvelték a magyarokat, és ez érződött a Szövetségen belül.

Mi a célod a továbbiakban a bíráskodással?

Addig szeretném folytatni, amíg élvezem az hogy a pályán vagyok. Tavaly elkezdtem kézilabda mérkőzéseket is vezetni. Kell a változatosság. Minden héten vezetek kézi meccseket is, persze igaz csak gyerekeknek.

Mekkora különbség van egy foci és egy kézilabda meccs közt bírói szemmel? Hol több a kontaktus és a szabálytalanság?

A kézilabda sokkal gyorsabb, emiatt sok kontaktus is van. Még labdarúgásban inkább lábbal követnek el szabálytalanságokat, a kézilabdában főként kézzel. Kézilabdában sokkal precízebbnek kell lenni, több mindenre kell figyelni.

Hogyan fogadja a környezeted a bírói karrieredet?

A környezet mindig jól fogadta hogy játékvezető vagyok. Sok előnyöm volt ebből, és megtanított, hogy "merjek dönteni".