Bírósági eljárást kezdeményeztek

Nagy port kavart a Román Jégkorong Szövetség tisztújító közgyűlése, amelyre szeptember 15-én került sor. Mint ismert a Szövetségi Büró szeptember elején érvénytelenítette a székelyföldi jelöltek ügycsomóit, amelyekkel különböző tisztségekre pályáztak a szövetség vezetőségében, majd a szavazás napján egy pár kivételtől eltekintve minden székelyföldi klubtól megvonták a szavazati jogot. Előbbit arra hivatkozva, hogy az ügycsomókat későn adták le, míg utóbbiakat azért, mert tartozásaik voltak a szövetséggel szemben.
Nagy Attila Ferenc a Székelyföldi Jégkorong Akadémia ügyvezetője, aki az elnöki székre pályázott újabb részleteket osztott meg.

„Mint ismeretes, szeptember 15-én egy, a jogot és a fair playt megcsúfoló tisztújító közgyűlésre került sor, ahol gyakorlatilag előre lefektetett forgatókönyv szerint az aktuális vezetés elosztotta a pozíciókat. Egyrészt jogtalanul érvénytelenítette az összefogásunk tagjainak jelöléseit, másrészt a szövetség felé meglévő tartozásokra hivatkozva a szavazati jogát is megvonta ezen egyesületi vezetőknek, holott a gyűlés előtt kifizetésre kerültek a szóban forgó büntetések. Egyszóval mondvacsinált okokból a versenyben nem indulhattunk el, ha pedig elindulhattunk volna, akkor úgysem szavazhattuk volna meg a jelöltjeinket. Mivel a tisztújító közgyűlés előtt és alatt számos jogsértés történt, több alkalommal is egyértelműen a Szövetség alapokmányával ellentmondóan jártak el, ezért megtettük a szükséges jogi lépéseket. A tisztességes versenyből kizárt klubokkal folytatva az összefogást, a közgyűlésen, illetve annak előkészületei során történt konkrét törvénytelenségeket, szabálysértéseket összegyűjtöttük, és fellebbezést nyújtottunk be az Ifjúsági és Sportminisztériumhoz. Ezzel párhuzamosan a bíróságon is megtámadtuk a tisztújító közgyűléssel kapcsolat döntéseket. Az illetékes hatóságokat kértük, hogy érvénytelenítsék azokat a határozatokat, amelyek egyértelműen törvénytelenül születtek, illetve a megsértették a Szövetség szabályzatát.” – fogalmazott Nagy Attila.

Nagy Attila, a teljesség igénye nélkül pontokba is szedte a kifogásolt eljárási módokat, amelyek egyrészt szembemennek a szakszövetség alapokmányával, másrészt sportszakmai kifogásokat is megfogalmazott.
Alapokmányban foglaltakkal szembeni kifogások:
• az elnökség (Szövetségi Büró) nem dönthetett volna a szavazati jogok megvonásáról, ebben a kérdésben a közgyűlés az illetékes. Ugyanez a helyzet a vezető tisztségekre benyújtott ügycsomók elbírálásával is. Mindkét esetben a szövetségi büró döntött, holott ez kívül esik a hatáskörén;
• a szeptember 15. közgyűlés előtt elfogadták három olyan személy jelölését, akik büntetőjogi eljárás alatt álltak, sőt később meg is szavazták ezeket a jelölteket;
• szabályzattal ellentétes módon bizonyos klubok több jelöltet is javasoltak az elnökségbe a megszabott egy helyett;
• olyan klubok küldtek jelölteket a közgyűlésre, akik nem tagjai a Román Jégkorong Szövetségnek;
• két olyan klub is részt vett a szavazásban, amely a közgyűlést megelőző idényben semmilyen jégkoronghoz kapcsolódó tevékenységet nem végzett, nem vett részt a szövetség által bonyolított versenysorozatokban;
• 4 olyan klub is szavazott, amelyek nem indítottak saját csapatot egyetlen versenysorozatban sem, csak társegyesületként neveztek a bajnokságba;
• meghívót küldtek több székelyföldi sportegyesületnek a közgyűlésre, akik szabályszerűen jártak el, időben érkeztek, de a gyűlésterembe végül nem engedték be őket.
• jogsértésnek ugyan nem minősül, de erkölcsileg megkérőjelezhető az is, hogy a legnagyobb szélsőjobboldali párt nyíltan magyarellenes vezetőjét is meghívták a közgyűlésre, hogy nemzetiségi konfliktust kreáljanak egy szakmai kérdésből.

• az egy évvel ezelőtti közgyűlésen összesen 16 U16-os csapatot neveztek be a bajnokságba, hogy ezzel szavazati joghoz juttassanak klubokat. Végül egy brassói, egy galaci és négy székelyföldi együttes játszott csak meccseket.
• diszkriminatív módon megvonták a játékengedélyt női jégkorongozóktól, hogy ezzel létszámproblémát okozzanak bizonyos csapatoknál, akik így elveszíthették az indulás lehetőségét, illetve a szavazati jogot.
• voltak olyan „csapatok” „klubok”, akiknek a 2021-22-es szezonban a jégkorongos tevékenysége egy, jó esetben két hétvégére korlátozódott, ahogy olyanok is, amelyek sportszakmai szempontból érthetetlen módon március végén (!) játszottak először meccset az idény során.

„Az el nem indított bajnokságokhoz, a szabálytalan átigazolásokhoz hasonló szakmai mulasztások mellett olyan intézkedései is vannak a Szövetség aktuális vezetőinek, amelyek tisztán arra irányulnak, hogy megnehezítsék a klubok működését. A 2022-23-as idényre vonatkozó csapatnévsorok leadásának határidejét egy szeptember 16-i tájékoztató értelmében 23-ra tűzték ki, sőt 21-én még emlékeztetőt is küldtek az időpontról. 23-án néhány perccel azután, hogy a kollégáim rendben leadták a névsorokat, október 15-ig hosszabbították meg a leadási határidőt. Az tehát nyilvánvaló, hogy a jelenlegi vezetőség számára a jégkorong és a sportszakmai szempontok a legkevésbé sem számítanak, arra törekszenek, hogy a sportág valójában egy szűk csoport anyagi, hatalmi érdekeit szolgálja ki. A megújulást akaró klubok összefogása azonban továbbra is erős, és folytatjuk a megkezdett harcot. A szeptemberi tisztújító közgyűlés csak egy kicsúcsosodása volt a régóta tapasztalható korrupt hatalmi játszmának, ugyanis régóta olyan szellemben szervezik a romániai hokiéletet, hogy az a vezetőségi pozíciók megtartását szolgálja. Erre is hozok néhány példát.” – zárta gondolatai Nagy Attila.

Fotó: apsmedia.ro