A FIFA-hoz fordultak Zsóri ügyében


Miért szabad Fatinak az, ami Zsórinak nem?

Hivatalos állásfoglalásért a Nemzetközi Labdarúgó Szövetséghez (FIFA) fordultak az illetékesek annak érdekében, hogy kiderüljön: szerepelhet-e ,és ha igen, akkor mikor a magyar (utánpótlás) válogatottban a 18 éves Zsóri Dániel és a 19 éves Kusnyír Erik.

A nemzetközi sportsajtót felrobbantotta az elmúlt hetekben Anssumane Fati esete. Az alig 16 éves Bissau guinea-i kamasz sorra döntötte a korrekordokat a Barcelonában, a spanyol szövetség pedig minden követ megmozgat annak érdekében, hogy Fati minél hamarabb bemutatkozhasson az ország válogatottjában. Készenlétben állnak a portugálok is, miközben a srác szülőhazája még csak kanyarban sincs.

Ezzel szemben a Nagyváradon romániai magyarként és a Munkácsi járáshoz tartozó Alsókerepecen ukrajnai magyarként született Kusnyír Erik a jelek szerint még évekig várhat, amíg bemutatkozhat a magyar válogatottban. Annak ellenére is, hogy évek óta rendelkeznek magyar útlevéllel, szemben Fatival, aki csak a hetekben kapta meg – mily véletlen egybeesés – a spanyol útlevelét.

A Nemzeti Sport megkereste az ügyben Horváth Zsoltot, Zsóri és Kusnyír menedzserét, aki személy szerint, a Magyar Labdarúgó Szövetséggel karöltve már a FIFA-hoz is fordult tájékoztatásért.

A nemzetközi szövetség szabályzata ugyanis meglehetősen kacifántos az ügyben. Egyrészt kimondja, hogy az adott labdarúgó akkor lehet válogatott, ha szülei vagy nagyszülei az illető szövetség területén születtek. Ez sem Zsóri, sem Kusnyír esetében nem teljesül.

Kimondja viszont azt is, hogy legalább két évet az adott szövetség területén kell élniük. Ez viszont stimmel. Igen ám, de van egy olyan pont is, amely szerint a játékosnak 18. születésnapja után még öt évet kell várnia ahhoz, hogy pályára léphessen a választott szövetség válogatottjában…

De akkor mi a helyzet Fatival? Nos, ő lemondott a Bissau guineai állampolgárságáról, annak érdekében, hogy spanyol válogatott lehessen. Vagy éppen portugál. Az édesapja a minap ugyanis azt nyilatkozta, fia inkább érzi magát portugálnak. Hogy ez miként lehetséges? Nos, úgy, hogy Bissau Guinea 1973-ig portugál gyarmat volt.

Igen ám, de egy ország állampolgárságáról lemondani az adott állam specifikus törvényei által előírt következményekkel járhat...

A rovat legfrissebb hírei