A nagyváradi Európa Bajnok (folytatás)

fotó: Molnár Eliza / Facebook

A Sporthatároknélkül.hu exkluzív interjút készített Molnár Elizával, melynek első részét tegnap közöltük az oldalunkon. Ennek címe: A nagyváradi Európa Bajnok. Eliza mesélt a Sportlövészetről, annak történetéről, hagyományáról és szabályairól, illetve elmesélte, hogyan választotta ezt a sportot és miként vált profi céllövésszé.
A továbbiakban az edzéseiről, klubjáról, az Európa Bajnoki aranyáról és az olimpia lehetőségekről olvashatnak az interjú második felében.

Mennyit és hogyan edzel egy nap? Egyáltalán milyen az edzés a céllövészetben?

A sportlövészet 70%-ban egy pszichológiai sport. Minden nap edzek, de ez külső szemmel akár unalmasnak is tűnhet. Nem egy olyan sport, amely során annyira megizzad a sportoló. Nyilván a magam érdekében végzek nyújtásokat, talajtornát és komoly bemelegítést, de maga az edzés nem erről szól. Két részre tudnám osztani az edzést. Az egyik maga a célba lövés, a másik pedig egy folyamatos mentális edzés. Ez a nehezebb. A célba lövés az mindennapos része az edzésemnek. Általában kétszer két órát edzek egy nap.  Ilyenkor jó a dupláját lőni a versenyen szükséges 60 lövésnek, de ez a rutin a versenynaptártól is függ. Minél közelebb van a verseny, annál kevesebbet lövünk, mert meg kell legyen egy egészséges “hiány” vagy “éhség” a célba lövéshez, ami növeli a sikert. Nemcsak a lövéseket gyakorolom az edzéseken, hanem különböző technikai gyakorlatokat is kapok, melyeket teljesíteni kell. Például 30 lövésből 30 kell legyen bizonyos szám feletti. Vagy légző gyakorlatok. Verseny előtt a mentális edzésre helyezzük a nagyobb hangsúlyt. Ez is mindennapos rutin amúgy. Főleg lefekvés előtt szoktam vizualizációs technikákat gyakorolni. Ilyenkor el kell képzeljem pontosan a versenyt és a lövéseket egytől egyik, miközben arra kell koncentrálnom, hogy miként veszem a levegőt, hogyan húzom meg a ravaszt, milyen a testtartásom. Kimutatták, hogy az agy nem tesz különbséget a fizikai és a mentális edzés közt. Ugyanazok az idegpályák és izmok dolgoznak. Ez egy nagyon nehéz gyakorlat, mert nagyon komoly koncentrációt igényel. A legtöbb 10 lövésig jutottam így el eddig.


fotó: Molnár Eliza / Facebook

Hogyan zajlott a győri Európa Bajnokság? Meglepett titeket, hogy megnyertétek?

Igen, nagy meglepetés volt, mivel nem voltunk bajnok esélyesek. Tudni kell, hogy csapatban nyertünk Sidi Roxanával és Coman Laurával, ami annyiban különbözik az egyéni versenytől, hogy hármunk lövéseinek összegét veszik alapul. Akkor már a Dinamo sportolója voltam. Jó szereplésben bíztunk, de nagyon nagy meglepetésre legyőztük az oroszokat a negyeddöntőben, akik a verseny favoritjai voltak. Ezután a döntőben a dánokat kaptuk, és őket is legyőztük. Nagyszerű érzés volt megnyerni az Európa Bajnokságot. El sem tudtam hinni az elején, hogy honnan jutottam idáig.

Idén Bronzérmesek lettetek.

Igen, idén nem jött ki olyan jól a lépés Esszéken. Most kikaptunk az oroszoktól, és a bronzmeccsen az osztrákokat vertük. Ha több szerencsénk lett volna, akkor az olaszokkal esünk a negyeddöntőben, akiket legyőztünk volna, a döntőben pedig utána bármi megtörténhetett volna. 

A folyamatos jó eredményeidnek köszönhetően 2017 óta tagja vagy a román olimpiai keretnek. Milyen érzés ez?

2017-ben még csak az ifiúsági keretben voltam benne, 2018 óta vagyok a felnőtt keret tagja. Fantasztikus érzés és egy nagyon nagy egyéni siker. Mostmár csak az olimpiára kellene kijutni.

Milyen esélyek vannak erre?

Sok múlik rajtam, de nyilván szerencse is kell. Románia, mint minden ország két kvótát kaphat az olimpiára, de ezt a sportolók kell kiharcolják. Coman Laura már szerzett egy olimpiai kvótát, így maradt még egy, amelyre, én és Sidi Roxana vagyunk esélyesek, ha meg tudjuk szerezni. Idén négy verseny volt, melyen ezt meg tudtuk volna tenni.  Én ebből csak kettőn vettem részt, a másik kettőre a szövetség anyagi okok miatt nem tudott elküldeni. Voltam Indiában és Münchenben ahol sajnos nem sikerült kvalifikálnom magam, és nem tudtam részt venni Pekingben és Rióban a versenyeken. Jövőre van még esélyem Wroclawban az Európa bajnokságon, vagy Pilsenben az utolsó kvalifikációs versenyen. Most ezekre készülök minden energiámmal.


Coman Laura már olimpiai kvótát szerzett, Eliza és Sidi Roxana lehet a második kvóta tulajdonosa 
fotó: Molnár Eliza / Facebook

Hogyan lehet olimpiai kvótát szerezni? Te kell, hogy nyerj hozzá?

Nem feltétlen. Erre értettem, hogy szerencse is kell. A világbajnokságon osztanak 3 helyet, ezután minden ország jogosult két helyre az adott sportágban, hogyha a sportolói jól teljesítenek. Több ilyen verseny van, hogy legyen rá lehetőség. Nem muszáj megnyernem a versenyt, ha mindenkinek van olimpiai kvótája már aki előttem végez, akkor lehetek mondjuk a negyedik is, én fogom kapni a kvótát. Ezen kívül van még egy érdekes rendszer, az úgynevezett zöld kártya. Ez azt jelenti, hogy bizonyos országok, melyek esélytelenek kijutni, vagy nincs megfelelő anyagi hátterük hozzá, zöld kártyát igényelhetnek az olimpiára. Ez egy amolyan meghívó, melyet a Nemzetközi Szövetség azért is ad, hogy népszerűsítse a sportot pl. az Afrikai országokban. Románia is csak ilyen zöld kártyával tudta Rióba elküldeni Alin Moldoveanut, hiszen nem szereztünk olimpiai kvótát 2016-ban, de mivel ő volt a címvédő, a Nemzetközi Szövetség meghívta zöld kártyával, és esélyt adott neki megvédeni az olimpiai címét.

Azt mondtad, anyagi okok miatt nem vehettél részt két versenyen. Gyakori eset az ilyen?

Sajnos igen. Nem csak velem fordult már elő. A sportlövészet nem tartozik a legnépszerűbb sportok közé, így nagyon alul van finanszírozva. Ez meg is látszik már az utánpótláson.  Jelenleg az összes szakágban kb. 500 sportoló van az országban. Összehasonlítva ezt a számot pl. Németországgal ahol 300.000 igazolt sportlövész van, siralmas a helyzet. Ami még ennél is szomorúbb az az utánpótlás helyzete. Jelen pillanatban a női versenyzők közt hárman vagyunk az országban puskás versenyszámban akik számítunk, és nem igazán látom ki követ majd minket. Persze azt is hozzá kell tegyem, hogy egy nagyon drága sportról beszélünk. Egy jó puska 3000 eurónál kezdődik. Egy golyó hozzá 20 euro centbe kerül. Nem nehéz kiszámolni, hogy egy versenyen 60 lövés kell, plusz a célzó lövések, vagyis összesen 120 lövés. A hétköznapokban az edzéseken ennek legalább a dupláját kell lőni. Az egy hónapra lebontva nagyon nagy összeg, melyet a klub vagy a szövetség kell álljon. És akkor még nem beszéltem a speciális felszerelésről. Külön cipő, nadrág, kabát kell minden sportolónak, melyek teljesen erre a sportra vannak kitalálva. Említettem már, hogy amint eljöttem Nagyváradról Bukarestbe, és “rendes” puskát kaptam a kezembe, fél pont híján országos csúcsot lőttem csupán 5 edzés után. Ilyen apróságok vannak. Ilyen összefüggésekben tudok beszélni az elmaradt versenylehetőségekről is. Sajnos ilyen a helyzet.


fotó: Molnár Eliza / Facebook

Hogy látod, milyen a magyarországi sportlövészet helyzete a hazaihoz képest?

2015-ben a Testnevelési Főiskolán tanultam fél évig az Erasmus programmal, és akkoriban a Honvédnál edzettem, ők befogadtak. Szemmel láthatóan hatalmas különbségek vannak országos viszonylatban.  Magyarország mint minden egyéb sportra, a sportlövészetre is nagy hangsúlyt fektet. Ez meglátszik a klubbok számán is. Nagyon sok jó sportklub van, sok a lőtér, és sok a fiatal igazolt sportoló, nagy hangsúlyt fektetnek az utánpótlásra. Mint említettem, nem látom ki az, aki minket fog követni a jövőben. Olimpiai mértékkel véve az utolsó olimpiára Magyarország 8 sportolót kvalifikált, míg Románia csak Alin Moldoveanut küldte, őt is csak zöldkártyával. A magyar csapat is erős, 2016-ban csapatban ők nyerték az EB-t, majd mi megvertük már őket. Magyarországon inkább az utánpótlás nagyon erős ebben a pillanatban, például Mészáros Eszter csak 17 éves, de már olimpiai kvótát szerzett.

Gondoltál e valaha arra, hogy magyar válogatott legyél?

Őszintén szólva, mindig nagy fájdalom lesz számomra, hogy egy világversenyen nem a saját nemzetemet képviselem, de nem volt rá lehetőségem. Ennek inkább örülök, mert ha lett volna, nagy szívfájdalom lett volna visszautasítanom, ugyanis ország váltás esetén két évre felfüggesztik a versenyzőt, és minden ranglista törlődik, melyet valaha elért. Miklós Edith síelő például kivárta, de az én esetemben nagyon nehéz lenne két évet várni klub és versenyek nélkül, főleg úgy, hogy állandó edzésben kéne tartsam magam, és ahhoz én kellene megvásároljak újra minden felszerelést. Így ez sajnos mindig csak egy álom fog maradni, de hiszek benne, hogy román színekben is lehetek magyarként sikeres. Mindig próbáltam hatással lenni a bírókra, hogy ékezettel írják a nevem, de mentségükre a nemzetközi versenyeken másoknak sem tesznek ékezeteket vagy egyéb jeleket a nevükre. Győrben tavaly felemelő érzés volt, hogy a magyar szurkolók külön nekem is szurkoltak.

Nagyon tetszett szintén nagyváradiként, hogy amikor a Román Szövetség egyébkent inkább angolul menedzselt honlapján megkerestelek, úgy írja a neved mellett, hogy “from Oradea, Nagyvarad, ROU”. Milyen magyarként Neked Bukarestben, illetve hogyan fogadtak el Téged, hogy román színekben versenyzel, de mégis magyarnak vallod magad?

Szerencsére soha nem volt semmilyen problémám ebből. Bukarestben inkább abból volt nehézségem, hogy nagyváradi vagyok. A fővárosban mindig csak a fővárosiakat favorizálják. A románok részéről pedig inkább a tudatlanság volt jellemzőbb, mint a rosszindulat. Egyszerűen nem értették, hogyan lehetek én magyarként román állampolgár, egészen addig, amíg el nem magyaráztam nekik. 


fotó: Molnár Eliza / Facebook

Meddig akarod folytatni a sportlövészetet, és mik a terveid utána?

A jövő év úgy érzem vízválasztó lesz, és nagyon sok minden függ majd az eredményeimtől, de remélem még nagyon sokáig. Szerencsére ez nem egy korfüggő sport. Viszont ha egyszer abbahagyom, utána sem akarok távol maradni a lőterektől, akkor majd edzőként szeretném folytatni. 

Az olvasók nevében is sok sikert kívánunk Elizának és szívből reméljük, hogy legközelebb az olimpiai részvételéről és élményeiről fog mesélni nekünk!