Megvan a stratégia


A nagyváradi hegymászó hamarosan elindul a világ tetejére

Varga Csaba a Broad Peak 8051 méteres csúcsán 2014-ben 
fotó: Varga Csaba / facebook


Varga Csaba nagyváradi hegymászó április elején elindul a Himalája felé, hogy első magyarként, pótlólagos oxigén segítsége nélkül érhessen fel a 8850 méteres óriás csúcsára.
A felkészülés, a Kalifa Alpin Csapatot segítő szakemberek közreműködésével összeállított edzésprogram mellett fontos stratégiai kérdés volt az útvonal kiválasztása is. Habár az Everestet több útvonalon is meghódították már, az expedíciók döntő többsége az északi (Kína) és a déli (Nepál) normál útvonalat veszi igénybe.

Mivel magyar hegymászónak még nem sikerült normál útvonalon, palack segítsége nélkül feljutni, Varga Csaba sem gondolkodik technikásabb alternatív, esetleg új útvonalon. Az Everest puszta magassága olyan kihívást jelent, amellyel világszinten mindeddig 200-nál is kevesebb mászó tudott, „tiszta módszerekkel”, megbirkózni.

A két normál útvonal között is messze a déli, nepáli a népszerűbb, aminek sajátos történeti, logisztikai és szakmai okai is vannak. Innen sikerült (1953-ban) első alkalommal feljutni a csúcsra, az alaptábor és még felsőbb táborok is megközelíthetők helikopterrel, illetve kevésbé kell kitett, meredek szakaszokkal szembenéznie a mászóknak és jellemzően kedvezőbbek az időjárási körülmények (pl. kevésbé szeles, mint az északi oldal) – a Kína által gyakran támasztott bürokratikus akadályokról nem is beszélve.

Azonban éppen népszerűsége okán kevésbé alkalmas a „tiszta módszerekkel”, pótlólagos oxigén nélkül próbálkozók számára – legalábbis ezt támasztották alá a tavalyi „horror-fotók” a csúcsrégióban kígyózó embertömegről. Éppen ezért Varga Csaba és a Kalifa Alpin Csapat úgy döntöttek, hogy habár mászástechnikai szempontból nagyobb kihívást jelent, az időjárása kevésbé stabil és a nepáli oldalhoz képest a megközelítése is problematikusabb, a fent említett okok miatt mindezek ellenére is az északi oldalt részesítik előnyben.

Van azonban egyéb előnye is a Kína felőli mászásnak. Ugyan az erős szél könnyen ellehetetlenítheti a csúcsmászást, a jellemzően szelesebb időjárásnak és a meredekebb lejtőknek köszönhetően kisebb a lavinaveszély, amit a statisztikák egyértelműen alá is támasztanak. Emellett fontos stratégiai kérdés az akklimatizációs folyamat mikéntje is. Az északi oldalon magasabban helyezkednek el a táborok, az előretolt alaptábor például közel 6500 méternél van, ez a magasság több nyolcezresnél a 2-es tábor magasságával egyezik - létezik olyan iskola, amely szerint ennél nagyobb magasságban nem érdemes akklimatizációról beszélni, hiszen erre az emberi szervezet már képtelen. Habár sokan negatívumként említik, a Kalifa csapata szerint a jól kiépített, előretolt alaptábor kifejezetten előnyös egy pótlólagos oxigén nélkül próbálkozó mászó számára.


fotó: Kalifa / facebook

Sarhan Omar, a Kalifa Alpin Csapat vezetője szerint: „még mindig az aranykorban élünk, legalábbis ami a magyar expedíciós hegymászást illeti. Nagyszerű feladatok sorakoznak előttünk, habár álltunk már a világ tetején, magyar hegymászó még nem jutott fel pótlólagos oxigén segítsége nélkül az Everest csúcsára, ez a sporttörténeti jelentőségű cél még hiányzik. Ha Csaba sikerrel jár, Ő lehet a 178. ember a világon és az első magyar, aki teljesítette ezt a kihívást, amely csak egy olimpiai aranyhoz hasonlítható. Ahogy Reinhold Messner mondta, az Everest palack nélküli megmászása minden korok mászójának hatalmas megpróbáltatást jelent. Ehhez a feladathoz fel kell nőni, a Kalifa 2017-ben az Everesten szeretett bele a hegymászásba, azóta edzünk, tanulunk, fejlődünk és most eljött az idő, hogy visszatérjünk ehhez a 8850 méteres kolosszushoz.”

Összegezve: az északi normál út komoly kihívás elé állítja a hegymászókat, azonban Varga Csabának és a Kalifa Alpin Csapatának közös meggyőződésük, hogy pótlólagos oxigén használata nélkül, „tiszta módszerekkel” ez kínálja a legkedvezőbb feltételeket.

forrás: a Kalifa facebook oldala


A rovat legfrissebb hírei