Se német, se Tarzan nem akart lenni a székely olimpiai bajnok

Pontosan százhúsz évvel ezelőtt, 1900. április 30-án született Keresztes Lajos, a magyar birkózás második olimpiai bajnoka. Aki korábban nem akart német lenni, később pedig Tarzan sem.

Keresztes Lajos az egykori Udvarhely vármegyéhez, jelenleg Hargita megyéhez tartozó Alsósófalván született, majd Parajdon nőtt fel. Foglalkozása hentes volt, birkózni orvosi javaslatra kezdett. Mindvégig kötöttfogású birkózás könnyűsúly súlycsoportjában versenyzett. 

Nem is akárhogyan, hisz az 1924-es párizsi olimpián még a bírók elcsalták tőle a győzelmet a döntőben, négy évvel később Amszterdamban viszont már senki és semmi nem állhatott útjába, hogy megszerezze a magyar birkózósport második olimpiai aranyérmét.

Elhivatottságát remekül mutatja, hogy 1921 és 1924 között Svédországban, Finnországban és Németországban, azaz a sportág akkori fellegvárának számító országokban élt és edzett. Az 1925-ös Európa-bajnokságra például még németként utazott Milánóban, ám miután a magyar szövetség képviselői felvették vele a kapcsolatot, nem is volt kérdés számára, hogy Magyarország számára nyeri meg a kontinens legjobbjának járó aranyat.

Életébe volt még egy igen jelentős visszautasítása, amint az a Magyar Nemzet hasábjain megjelenő remek életrajzi írásból kiderül: amikor nem vállalta el a neki felkínált Tarzan-szerepet. (Így esett a hollywoodi filmkészítők választása végül egy másik erdélyi származású kiválóságra, a Temesváron született, ám már amerikai színekben öt olimpiai bajnoki címet szerző úszóra, Johnny Weissmüllerre.)

A székely fiú nem akart Tarzan lenni | Magyar Nemzet

„Hajagos dr. a Nyugati pályaudvaron megtalálta a revolvergolyót, amelyet Hrotkó a kilőtt fogaival együtt kiköpött" - lássuk be, ütős sztori az Esti Kurir 1931. január 6-i számából, és onnan indult, hogy a váci tiszti főorvos a vonaton összeszólakozott Gönczy gépészmérnökkel, a fülkében nyitva legyen-e az ablak vagy sem.

Keresztes Lajos 1978. augusztus 13-án, Budapesten hunyt el.