Sportos témájú könyvbemutató Nagyváradon

Ki gondolná, hogy komoly kapcsolat létezik a magyar irodalom és a sport, azon belül pedig a futball között. Nem egy híres írónk volt futballrajongó és ihlette meg a játék vagy egy-egy mérkőzés. Zelk Zoltán például a híres 6:3-as Anglia - Magyarország mérkőzésről írt győzedelmi verset, Szabó Lőrinc pedig az 1954-es elbukott világbajnoki döntőnek állított emléket a Vereség után című versével. Örkény István a profi és a szabadidő sport közötti különbségekről írt, Kosztolányi Dezső pedig A labda című novellájában írt a játékról. József Attila Csoszogi nevű öreg suszterét nagy valószínűséggel barátjának, a később Aranycsapat edzőjeként híressé vált Sebes Gusztávnak az édesapja ihlette meg. Mándi Iván A pálya szélén című regénye pedig a híres Régi idők focija című filmnek lett az alapja.


fotó: facebook.com/NAC labdarúgó egyesület

Nem egy írónk tudósítást is közölt egy-egy mérkőzésről. Rejtő Jenő még a nászútját is képes volt félbeszakítani, hogy Torinóba utazzon az olasz-magyar mérkőzésre, bár igaz, azt is bevallotta tudósításában, hogy nem élvezte. Az 1927 október 25.-i magyar-osztrák mérkőzésen jelen volt Móricz Zsigmond, Karinthy Ferenc, Zelk Zoltán, Szabó Lőrinc és Pásztor Árpád is. Mindannyian megemlékeztek valamilyen formában a mérkőzésről, de talán Móricz Zsigmond Negyvenezer ember című írása lett a foci és az irodalom a legfrappánsabb találkozása. Móricz arról a jelenségről is írt, hogy irodalmi körökben egyenesen féltékenység övezte a játékot, mivel annyi embert képes volt egyszerre lázba hozni és megmozgatni, nem úgy, mint az irodalom. Ennek megfelelően például Márai Sándor egyenesen ódzkodva viszonyult a focihoz melyről azt írta, hogy “semmi köze a testedzéshez, hanem átmenet egy kocsmai verekedés, és valamilyen pubertásos futási inger között”.
Ez csak pár érdekesség, melyről szombat délután szó esett a Partiumi Keresztény Egyetem amfiteátrumában, ahol Csillag Péter újságíró –sporttörténész mutatta be Ady stoplisban című könyvét.
A könyvbemutatót a NAC Labdarúgó Egyesület szervezte.



A NAC Labdarúgó Egyesület Budapesten a Magyar-Horvát mérkőzésen  fotó: facebook.com/NAC labdarúgó egyesület

A Sportklub két éve alakult, és a híres Nagyváradi Atlétikai Club nyomdokaiba szeretne lépni, hogy a nagyváradi magyar futballt ismét felvirágoztassa. Nagy József Barna elnökségi tag szerkesztőnk kérdésére elmondta, hogy a gyermeknevelés és a sportra való nevelés mellett közösségépítéssel és magyarságtudatra való neveléssel is szeretnének foglalkozni. A hétvégi könyvbemutató ennek a kezdete. Jövő hónapban a Sportklub Kozma Mihályt a magyar futsall válogatott egykori szövetségi kapitányát fogja vendégül látni, aki november 9.-én és 16.-án tart majd előadást a Magyar futball története címmel. November 29.-én pedig a NAC Labdarúgó Egyesület Jótékonysági Gálaestet fog szervezni. Ezért is volt fontos a szombati könyvbemutató, mely megnyitotta ezt a két hónapos rendezvénysorozatot.  

Csillag Péter 2006 óta dolgozik a Nemzeti Sportnál, szakterülete a futball, de mindig is szerette a sporton túlmutató témákat, melyek a sport társadalmi és kulturális háttértörténetével is foglalkoznak. Ilyen szellemben kezdett el írni a 2015-ben elindult Népsport című rovatnak, mely sporttörténettel foglalkozik. Így került közel az irodalomhoz is, majd született meg az Ady stoplisban című könyve, mely a foci kezdetétől a rendszerváltozásig dolgozza fel a sport és az irodalom kapcsolatát 25 jeles írónk és költőnk által, a teljesség igényével.


fotó: Tőkés Máté

A könyv címe csalóka, hiszen nem Ady Endréről szól, sőt talán ő az, akinek a legkevesebb köze is volt a sporthoz, de mindenképp említésre méltó, hogy 1899-ben az első debreceni csapat tagja volt. Ez azért is fontos, hiszen a foci két évvel korábban jelent meg csak Magyarországon, ahol az első mérkőzést a BTC első és második számú csapata játszotta 1897-ben. Nagy valószínűséggel Ady Endre nem a sportos alkata miatt került bele a joghallgatók csapatába, hanem a társaság kedvéért és a nyugati újdonság miatt kóstolt bele a fociba. Mindazonáltal mély emléket hagyhatott benne, hiszen a Dalok a labdatérről című későbbi versében a cserejátékos lélekállapotáról ír.
Így tért vissza szeretett költőnk a hétvégén imádott városába, a Pece-parti Párizsba.