A női vízilabda nagyváradi csillaga


Exkluzív interjú Tóth Johannával

A Román Női Vízilabda válogatott legyőzte a hétvégen Focșaniban a Német válogatottat a play-off odavágóján. Ezzel hatalmas lépést tettek a januári budapesti Európa Bajnokság felé. Külön érdekesség, hogy a válogatottban négy magyar nemzetiségű játékos is szerepel, közülük hárman nagyváradiak.
Sikerült felvennünk a kapcsolatot Tóth Johannával, aki örömmel válaszolt a Sporthatároknélkül.hu kérdéseire.


a román női vízilabda válogatott a németek ellen  fotó: Tóth Johanna/facebook

Gratulálunk a győzelemhez. Milyen volt a mérkőzés?


Olyan volt, mint amilyenre számítottam, felkészültek voltunk, fegyelmezetten és elszántan ugrottunk a vízbe és a mérkőzés végéig így is játszottunk. Már a tavaly bebizonyítottuk, hogy képesek vagyunk megverni a Németeket, de kellett ez a plusz másfél év, hogy jobban felkészüljünk. Idén újból a németekkel játszunk, ismerjük a játékukat és tudjuk, hogy ők, mint nemzet, fegyelmezettek. Ez a ,,fegyverük'', nekünk pedig erre kellett felkészülni és gyakorolni.



fotó: Tóth Johanna/facebook


14-13 hazai pályán. Elég szoros eredmény, de a győzelem a fontos. Mi a következő lépés?


Jövő héten játsszuk a visszavágót idegenben. Nem szabad kikapnunk. természetesen győzni szeretnénk, de egy döntetlen is elég, és akkor kijutunk az Európa Bajnokságra.

Hogyan jutottatok el idáig?

A tavasszal Portugáliában voltak a selejtezők, ahol a portugálokkal, csehekkel, ukránokkal, a slovákokkal és svájciakkal voltunk egy csoportban. Egy döntetlennel, de jobb gólaránnyal az 5. helyen, az ukránok előtt végeztünk, hisz velük döntetlent játszottunk, így az EB 8. helyezettjével kerültünk össze a play-offban, a németekkel, az ukránok pedig Franciaországgal. Szerencsénk volt ezzel, hiszen a franciák ellen sokkal nehezebb lett volna.
Hogyan kezdtél el vízilabdázni? Egyáltalán miért választja egy kislány a vízilabdát? Volt előtte vagy közben más sport is, amit kipróbáltál?
Meglehetősen későn, 15 éves koromban kezdtem vízilabdázni. Nem volt ismeretlen a medence, előtte úsztam már pár évet és közvetlen a vízilabda előtt kosaraztam is egy évet. Úszás után a legtöbben a vízilabdát választják, hiszen ha tudsz úszni, már csak egy labda kell a kezedbe és vége a monotonitásnak, ami az úszással jár. Én véletlenül csöppentem ebbe, vissza akartam menni úszni, de mar túl késő volt, és azt javasolták, hogy próbáljam ki a vízilabdát.



fotó: Tóth Johanna/facebook

Mikor és hogyan határoztad el magad a profi sport irányába?

Mint mondtam későn kezdtem el, abban a korban már kérdéses, hogy egy új sportot kezdj el, majd akár profi szinten folytasd. Mivel megvoltak az alapok az úszás, és a kosárlabdától a labdaérzék úgy gondolom, hogy ez segített hamarabb beilleszkednem es bepótolnom a lemaradást. Egy év elteltével láttam a fejlődést és kezdtem megszeretni, így tovább folytattam, aztán pedig éltem az élet adta lehetőségekkel.
Hogyan nyilvánul ez meg a mindennapokban? Mekkora lemondásokkal jár a profi sport?
Attól függ, hogy mi a fontossági sorrend az ember eletében. Ha megszokod azt az életformát, ami a sporttal jár és szereted, akkor nem kell lemondj semmiről, csak alkalmazkodnod kell. Szezon alatt tudom, hogy nem tervezhetek vagy szervezhetek előre programokat, ha edzés vagy meccs van, akkor ott kell lenni. Sok programot, kirándulást vagy akár fontos eseményt mondtam már le, vagy hagytam ki, mert egyszerűen nem tudom mindig a mérkőzések vagy felkészülések, edzőtáborok dátumait, így nem is tudok előre tervezni. De valamit valamiért.


Mesélj kérlek a mindennapjaidról. Mi a napi rutinod?

Reggel felkelek, reggelizek, felöltözöm és irány az uszoda. Kondi plusz vizes edzés. Edzés után ebédelek, majd egy gyors vitamin pótlás és egy annál is gyorsabb pihenés, aztán újból edzés. Általában edzés után pár órát szánok a vízilabdán kívüli tevékenységemre, amit a tavaly kezdtem el.


fotó: Tóth Johanna/facebook

Öt évig játszottál Nagyváradon, miközben kettős igazolással a Honvéd játékosa is voltál. Majd egy évig Egerben voltál, most pedig a bukaresti Rapidnál játszol majdnem három éve. Milyen Bukarestben lenni? Milyen a Rapid? Nehéz volt a váltás?


Jelenleg a Rapid Bukarestnél játszom 2017 óta. Ennek a klubnak nagy múltja van, főként, ha a fociról beszelünk. A Rapid szurkolói híresek a telt házas meccsekről. Egy nagyon családias, meleg fogattatásban volt részem, amikor ide érkeztem, azóta sem bánom az átigazolást. Jól érzem itt magam, szeretem a csapatot, és kezdem megszeretni a klub színeit is (vörös – szerk.). Évről évre új igazolásaink vannak és erősödik a csapat, de nyilván időre van még szükség.
Egert szerettem, ott is jól éreztem magam. Főként a magyar bajnokság volt az, ami miatt oda igazoltam, 6. helyen végeztünk. Tervben volt, hogy még maradok, de kaptam jobb ajánlatot. Eger mellett a több csapatos és több meccses, erősebb bajnokság szólt, míg a Rapid mellett a jobb ajánlat. Minden szempontból többet ígértek, lakást, fizetést, és nem utolsó sorban ami számomra hívogató volt, az maga a főváros. Szeretem a nagyobb városokat és a nyüzsgést. Két hetet mérlegeltem. Tudtam, hogy lesznek válogatott meccseim is, és a román bajnokságon kívül részt vettünk a Duna kupán is, ami akkor még 6 csapatos volt (most már 8 csapatos-szerk.). Így már kijöttek a számításaim, elegendő meccsre számíthattam plusz a tornák és a felkészülések, így Bukarest mellett döntöttem.


fotó: Tóth Johanna/facebook

Hogyan lettél válogatott?

A román női vízilabda válogatott nagyon fiatal. Csak 2013-ban alakult. Már a megalakuláskor behívtak, ami büszkeség volt számomra. Romániában kezdtem el vízilabdázni, itt kezdtem a válogatottban játszani. Nekem ez volt megírva. Talán ha Magyarországon születtem volna és ott kezdtem volna el játszani ma nem a román válogatottban játszanék. Természetesen, ha hívtak volna a magyar válogatottba, mentem volna, de nem hívtak. Mire oda kerültem már késő volt. Amikor az első lehetőség előttem volt, dönteni kellett.


Hogyan zajlott a beilleszkedés? Sosem volt probléma az, hogy magyar vagy?

Ezt nehéz megfogalmazni, és inkább bele sem gondolok, hogy nem a saját nemzetem színeiben játszom és, hogy más ország himnusza csendül fel meccsek előtt, de ha valahova befogadnak és esélyt adnak arra, hogy bizonyíts, ha úgy bánnak veled mintha oda tartoznál, akkor könnyebb beletörődni abba, hogy a ,,sors'' így hozta. Minden okkal történik, ha azon rágódtam volna, hogy lehetett volna másképp is, akkor ma nem vízilabdáznék, hanem egy íróasztal mögött a számítógépet pötyögtetném.


fotó: Tóth Johanna/facebook

Milyen a hangulat a válogatottban?

Egy igen összetartó közösség, a csapatban jó a hangulat. Természetesen kisebb nagyobb nézeteltérések nálunk is akadnak, de hamar elsimítjuk őket. Egy igen fiatal csapatról beszelünk, ahol az átlag életkor 20-21 év között van. Van még mit tanulnunk az élet minden terén.


fotó: Tóth Johanna/facebook

Jól tudom, hogy többen vagytok magyarok a válogatottban?

Igen, összesen négyen. Ebből hárman: Laboncz Nikolett, Bonca Xénia és jómagam Nagyváradról, illetve Szeghalmi Krisztina Marosvásárhelyről.

Vannak még, és ha igen, kik azok az erdélyi játékosok, akikre még érdemes lehet odafigyelni?

Igen vannak fiatal tehetséges játékosok, akik már a felnőtt csapatokban játszanak. Ilyenek: Laboncz Nikolett, Bonca Xénia, Szeghalmi Krisztina és Szucsigán Brigitta. Emellett felfigyeltem pár gyerek, illetve junior játékosra, akiket ki szeretnék emelni és rájuk érdemes odafigyelni. Ilyen a 14 éves Bonca Vivien, aki jelenleg Szentes junior csapatát erősíti. Nagy Debóra 13 – , illetve Csáki Olívia 12 éves. Mindketten a nagyváradi Crișul gyermek, illetve junior csapatában játszanak.

Mi a különbség jelenleg a magyar és a román női vízilabda közt? Klubszinten és a válogatottban is.

Ég és föld. Nincs is értelme összehasonlítani. A magyar női válogatott talán a 80-as évektől (1985–szerk.) szerepel Európa– illetve Világbajnokságokon, a román válogatott ehhez képest csak 6 éve alakult meg. Magyarországon A és B ligás bajnokság van, Románaiban pedig csupán három csapattal kezdődött a bajnokság. A bajnokság pedig nagy szerepet játszik a válogatott fejlődésében. Egy négy csapatos bajnokságból nem könnyű egy olyan válogatott keretet összeállítani, amivel fel tudod venni a versenyt  Európa legjobb csapatival. Ezen felül más külső tényezők is vannak, amik befolyásolják a bajnokság és a válogatott fejlődését, amibe most nem mennék bele. Természetesen minden kezdet nehéz. A jó hír viszont, hogy elkezdtünk valamit, ami évről évre fejlődik.


fotó: Tóth Johanna/facebook

Mik a hosszú távú terveid?

A vízilabdával párhuzamosan elkezdtem foglalkozni mással is, konkrétan pénzügyi tanácsadással. Jelenleg csak ahogy az időm engedi, viszont a jövőben ebben látok lehetőséget. Mindemellett a sport mindig is az életem része lesz és szeretnék közel maradni a vízilabdához. Hogy miként az a jövő titka még. Nem szeretek nagyon előre tervezni.


fotó: Tóth Johanna/facebook

NÉVJEGY:
                   Tóth Johanna
                   született: 1993 június 7, Nagyvárad
                   poszt: átlövő

                      
                       Csapatok:
                       •    2011 – 15 Nagyváradi Crișul
                       •    2016 – 17 Egri VK
                       •    2017 – Rapid Bukarest
                    Válogatott  2013 –

                       Díjak és helyezések:

                       •    Román Bajnokság I. – 2012, 2013, 2014 (Crișul) illetve 2019 (Rapid)
                       •    Román Bajnokság II. – 2015 (Crișul) illetve 2018 (Rapid) 
                       •    Magyar Ifjúsági Bajnokság III. – 2012 (Honvéd)
                       •    Román Kupa I. – 2012 (Crișul) illetve 2018 (Rapid)
                       •    Román Kupa II. – 2013, 2014, 2015 (Crișul) illetve 2017 (Rapid)
                       •    Legtechnikásabb román játékosnak járó különdíj: 2014, 2015, 2017



A rovat legfrissebb hírei