Fel sem merült Románia a magyar válogatott tehetségében

Izland elleni két győzelemmel (2:0, 4:0) mutatkozott be az újonnan alakult magyar U20-as labdarúgó válogatott. Az első mérkőzésen végig a pályán volt a nagyenyedi szülők Madridban született gyereke, Stefan Raul Martin, a másodikon pedig a Kézdivásárhelyen született Dobozi Krisztián. Mindkét találkozón lehetőséget kapott azonban Dénes Csanád-Vilmos, akivel kapcsolatban a mértékadó transfermarkt.de azt írja, a magyar mellett román állampolgársággal is rendelkezik. Mivel erről nem találtunk semmit az interneten, megkerestük magát az NB II-ben szereplő Siófok ifjú reménységét.

Kezdjük az erdélyi vonatkozással. Te ugyan Budapesten születtél, a transfermarkt adatai szerint azonban rendelkezel román állampolgársággal is. Hogy is van ez?

Budapesten születtem, szovátai szülők gyermekeként, ezért rendelkezem román állampolgársággal is.

Milyen a kapcsolatod Erdéllyel? Mit jelentenek számodra az erdélyi gyökerek?

Mindig is nagyon sokat jelentett nekem Erdély! A szüleim ott születtek, a nagyszüleim még mindig ott élnek, így rengeteg élményem fűződik hozzá. Gyerekkori emlékeim nagy része is oda köthető, ebből adódóan bárki megkérdezi, büszkén mondom, hogy erdélyi vagyok!

Hogyan kerültél kapcsolatba a focival? Gyerekkorodban volt-e példaképed?

Négy évesen kezdtem el focizni, de már előtte is érdekelt a labda. A foci mellett, mint sok gyerek, kipróbáltam más sportágakat is és a kézilabda nagyon sokáig prioritás volt számomra. Aztán 12 évesen, amikor meg kellett hoznom az első nagy döntést, a focira esett a választásom. Akire felnéztem, az mindig is Ronaldinho volt, de stílusa miatt Memphys Depayt (Atletico Madrid) mondanám a példaképemnek!

Mindig is támadó középpályás volt a posztod?

Igen, bár az elmúlt időszakban, mióta belecsöppentem a felnőtt fociba, elkezdtek velem szélsőt és hamis kilencest is játszatni!

Adja magát a kérdés, melyik áll hozzád közelebb, illetve melyik poszt mit kíván az embertől taktikailag?

Igazából mindegyik posztot lehet hasonló módon játszani, így illenek a profilomhoz, de talán a legnagyobb különbség a védekező feladatban lelhető fel. Ezért azt mondanám, hogy a hamis kilences pozíció áll hozzám a legközelebb.

A Puskás Akadémiában nevelkedtél, a Csákvárban mutatkoztál be az NB II-ben. Hogyan emlékszel vissza e két klubra?

A Puskás Akadémiától nagyon sokat kaptam, technikai és taktikai szempontból rengeteget tanultam, ott ismerkedtem meg először a profi környezettel. A Csákvárnak viszont mindig lesz a szívemben egy bérelt helye, hiszen előtte ért 1-2 nagyobb kudarc és elég nagy gödörbe kerültem. Az is megfordult a fejemben, hogy abbahagyom a sportot, de a klubnak és edzőimnek köszönhetően ott újra megszerettem a focit! Ott ismerkedtem meg azzal az edzővel, Imrik László személyében, akinél ki tudtam teljesedni és ott tudtam bemutatkozni a felnőtt fociban is!

A Siófokban berobbantál az NB II-ben. Mi döntött annak idején a mellett, hogy 2022 nyarán a Balaton-partra szerződj?

Ugyan nehézkesen indult, de ma már elég sok eredményes meccset tudhatok a hátam mögött Siófokon. Megmondom az őszintét, azon a nyáron én már kint voltam Horvátországban szerződést egyeztetni. A Dinamo Zagreb második csapatával tárgyaltunk, illetve az akkor az 1. osztályból kieső NK Dragovojeccel, azonban a Siófokkal kapcsolatban azt éreztem, hogy tényleg nagyon ragaszkodnak hozzám. Ezt tettekkel is készek voltak alátámasztani, így nem volt kérdés, hogy mi lesz a döntésem!

Alig 19 évesen már 51 tétmérkőzés, 8 gól és 7 gólpassz (transfermarkt) szerepel a neved mellett az NB II-ben. Ott tartasz, ahol szerettél volna, mondjuk 3-4 évvel ezelőtt?

Ha 3-4 évvel ezelőttre tekintek vissza, akkor már régen túlszárnyaltam elvárásaimat, de ha kicsit távolabb nézek, akkor messze van még az a szint, amit célként kitűztem magam elé!

Meglátásod szerint melyek az erősségeid és mi az, amiben fejlődnöd kell? Melyik ismert játékos stílusához tudnád hasonlítani magad?

Erősségemnek a gyorsaságom, a helyzetfelismerő és egy-az-egy elleni képességemet mondanám. Sokkal több gólt szeretnék szerezni, így a rugótechnikámat szeretném leginkább fejleszteni. Nehéz kérdés, hogy kihez hasonlítok, de talán leginkább Luis Díaz játékát említhetem, bár ezt egy külső szemlélő tudná igazán megmondani!

Milyen célokkal vágtatok neki a szezonnak a Siófokkal és elégedettek vagytok-e?

Az volt a célunk, hogy minél előrébb végezzünk, így jelenleg nem lehet senki sem elégedett azzal a pozícióval, amit elfoglalunk a tabellán (16.). Viszont napról napra dolgozunk azon, hogy kikeveredjünk ebből a nehéz szituációból!

Ebben a szezonban 24 meccsen 3 gól és 4 assziszt áll a neved mellett, alapember vagy tehát a Siófokban. Várható-e előrelépés a karrieredben a nyáron? Más szóval, láthatunk-e esetleg ősszel az NB I-ben?

Egyelőre nem tudok konkrétumot mondani. Vannak megkereséseim magasabb osztályokból és szeretnék is szintet lépni, de egyelőre a Siófok játékosa vagyok és a klub sorsa a legfontosabb!

A múlt héten Izland ellen bemutatkozhattál a magyar U20-as válogatottban. Korábban játszottál már az U18-sok között. Milyen érzés válogatott mezben hallgatni a himnuszt?

Rendkívüli érzés hallani hazád himnuszát egy mérkőzés előtt, amit az is tetőz, hogy nem sok mindenkinek adatik meg, hogy képviselje is hazáját válogatott mérkőzésen. Büszke vagyok arra, hogy nekem erre volt és remélem, lesz is még lehetőségem.

Felmerült-e bármilyen szinten a román válogatott, keresett-e bármikor bárki Bukarestből?

Habár két állampolgársággal rendelkezem, soha senki nem keresett a román válogatottól. Én Magyarországon születtem és magyarnak tartom magam. Nem is beszélek románul (nevet). Komolyra fordítva a szót, büszke vagyok az erdélyi származásomra és arra, hogy a magyar válogatott tagja lehettem és remélem, lehetek a jövőben is.

Melyek a legfontosabb álmaid a labdarúgás terén? Melyik a kedvenc bajnokságod, kedvenc csapatod esetleg?

A legfontosabb álmom, hogy eljussak egy magasan jegyzett bajnokságba és váljak ott alapemberré. Nem titkolt vágyam, hogy minél több ember előtt szeretnék játszani, hiszen számomra nagyon fontosak a szurkolók és az ő támogatásuk mindig nagy erőt tud adni! Kedvenc bajnokságom a spanyol, kedvenc csapatom pedig a Barcelona.
 
fotók: Dénes Csanád-Vilmos archívuma