A nagyváradi játékosok a magyar és a román válogatottban is meghatározóak voltak

Érdekes párhuzamot rejt a magyar és a román válogatott futballtörténete: míg Tóth III. Mátyás a románok ellen debütált a magyar nemzeti csapatban, addig akadt olyan játékos, aki éppen a magyar válogatott ellen húzta magára először a román címeres mezt. Ő volt Perényi-Pecsovszky József, aki így vallott magáról: „Apám tót volt, anyám sváb, de én magyar vagyok, mert annak érzem magam.”

A nagyváradi AC játékosaként először a magyar válogatottban kapott lehetőséget, ahol három mérkőzésen szerepelt. Harmadik fellépésén, a bolgárok elleni 4:2-es szófiai győzelem alkalmával négy váradi futballista erősítette a magyar csapatot: Perényi mellett Kovács II János, Bodola és Tóth III. Ezen a találkozón történt a legendás jelenet, amikor Tóth III üres kapura gurított labdáját egy bolgár kiskatona a pályára rohanva „mentette” a gólvonalról.

Perényi mindhárom magyar válogatottságát győztes meccsen szerezte, ám később már a román nemzeti együttesben folytatta pályafutását. 1945. szeptember 30-án épp a magyarok ellen debütált román színekben, gólt is szerzett, de 7:2-es vereséget szenvedtek. 1948. június 6-án a Megyeri úton is pályára lépett, amikor Románia 9:0-ra kapott ki – azon a találkozón mutatkozott be két góllal a magyar válogatottban Kocsis Sándor. A vereség nagyságát Perényi sem érzékelte pontosan: később úgy emlékezett, hogy csapata „csak” hétszer kapitulált.

Forrás: NSO

Fotó: Wikpédia