„Ugyanolyanok vagyunk. A határokat csak az ember találta ki”

 „Szeretném megköszönni a megkeresést. Hozzám közel áll Erdély, mert mindkét nagymamám a régi Magyarország területéről származik: egyikük a bukovinai Andrásfalváról, másikuk a bánsági Nagyzsámról”. Ezzel nyitott megkeresésünk után Dávid Csanád, ebből pedig máris tudtuk: jó helyen kopogtatunk. A sokszoros magyar válogatott röplabdázó immár második éve Romániában játszik: a Steaua után most Nagybányán. Teszi ezt olyan kimagasló szinten, hogy tavaly őt választották 2019 legjobb magyar röplabdázójának. Mindemellett otthonra is talált az országban, imádja Romániát.

Milyen érzés volt átvenni, birtokolni ezt a díjat? Milyen érzés a legjobbnak lenni?

Köszönöm szépen a gratulációt. Örülök neki, hogy megkaptam ezt a díjat. De a családom még nálam is jobban örült neki! Annak, hogy idáig sikerült eljutnom az ő segítségükkel! A következő köszönet pedig a magyar válogatott szövetségi kapitányát, Bogdan Tanasét illeti, aki egyben a Steauánál volt az edzőm. Sokat fejlődtem a keze alatt. Sok munkája van benne. És remélem, lesz még alkalmunk együtt dolgozni.

Mondj néhány szót kérlek ifjúságodról. Miként ismerkedtél meg a röplabdával? Hogyan lettél profi játékos?

Bonyhádon születtem és a szívemben mindig is az  marad az otthonom. Ifjú koromban minden sportot kipróbáltam, de mindig is a foci volt közel a szívemhez. Aztán jött egy sérülés és abba kellett hagyjam. A sport mellett német nemzetiségű táncot táncoltam. Aztán 16 éves koromba jött a röplabda. Bonyhádon amatőr szinten kezdtem el és aztán junior válogatott lett belőlem. Ami után felnőtt válogatott és aztán jött a légióskodás.

A Kaposvárral kétszeres magyar bajnok vagy. Ezt tartod eddigi legkiemelkedőbb eredményednek?

Lehet, hogy ez most furcsán fog hangzani, de nem! Sokkal szívesebben emlékszem vissza a kecskeméti éveimre. A Dinamo ellen a továbbjutásra a CEV kupában. És onnan kerültem Belgiumba is.

Két évet játszottál Belgiumban. Milyen volt ott az élet?

Szerettem a belgiumi éveimet és nagyon sokat tanultam ott. Elsősorban azt, hogyan kell mindenhez pozitívan hozzáállni. Szerettem az emberek nyugalmát és pozitívumát. Csodás ország!

Amikor a Steaua megkeresett, azonnal igent mondtál? Romániának nem túl jó a megítélése Magyarországon (sem), ez nem befolyásolt döntésedben?

Ahogy mondtam, Belgium után sokat változtam. Nem szoktam előre semmit megítélni. Nem mondom, hogy nem volt egy kis félelem bennem, de tudtam, hogy 6-7 külföldi csapattársam is lesz. Aztán gyorsan el is felejtettem a félelmeimet. Nagyon kellemesen csalódtam, abban is, hogy az emberek miként is állnak a magyarokhoz. Mármint az a réteg, akivel én találkoztam. A taxis, a felszolgáló, a többi sportoló. Ugyanolyanok vagyunk. A határokat csak az ember találta ki magának!

Tavaly a teol.hu-nak adott interjúdban azt mondtad, a Steauánál töltött szezonod életed legjobbja. Minek volt ez köszönhető és miért lett vége egyetlen idény után?

Igen ez így is van. Ahogy az előbb is elmondtam, 6-7 külföldi játékos volt a csapatban. De a másik érdekesség, hogy a román csapattársaimmal sokkal jobban megtaláltam a közös hangot. Imádtam! Remélem, hogy  a Steaua-story még nem ért véget, szeretnék visszamenni. Azért jöttem el, mert a Steaua kiesett a másodosztályba.

Mi késztetett arra, hogy Nagybányára szerződj?

Az, hogy Nagybányára jöttem, egy hosszú történet. De az egyik legfontosabb oka, hogy a barátnőm kézilabdázik, tagja a román válogatottnak. És ő meg nem akart külföldre szerződni.

Milyen az élet Erdélyben, a Partiumban Bukaresthez képest?

Bukarestet semmihez nem lehet hasonlítani! Én nagyon szeretem. Mai napig szoktam járni a barátnőm miatt. A másik kedvenc helyem Brassó környéke. Minden egyes alkalommal tud újat mutatni. Románia csodás ország. És úgy vélem, sokkal előrébb is tart gazdaságilag, mint Magyarország. De legalábbis egy szinten van.

Magyarként nem értek atrocitások Romániában?

Sosem! De van erre is egy jó sztorim. Amikor Bogdan bemutatott a Steauánál a csapatnak, a csarnok mindenese és a másodedző, csak legyintett amikor megtudta, hogy magyar vagyok. Mondtam is magamban: na, majd megmutatom, hogy nem szabad előre ítélkezni. Most pedig velük tartom a kapcsolatot és két nagyon jó embert ismertem meg bennük.

Melyek a legfontosabb céljaid 2020-ra úgy klub, mint válogatott szinten?

2020 az a jövő meglátjuk mit hoz! Nem szoktam tervezni.